Fotós sztorik

Fotós sztorik

Képeken a debreceni toronyház

2020. április 12. - Nagy Sándor Zsolt

A debreceni toronyház Hajdú-Bihar megye legmagasabb épülete. Az építmény Magyarországon is példásnak számít: 22 emeletével és 75 méteres magasságával fogadja a debreceni vasútállomáson áthaladókat. Az 1967-es tudósítások két éves határidőt számoltak az épület elkészülésére. A toronyház tehát a hetvenes évek eleje óta áll a belvárosban, mellyel a városkép egyik meghatározó elemévé vált. Közvetlen szomszédságában állnak üzletek, és a Debrecen Televízió épülete is.

Képnagyítás mesterséges intelligenciával

Az informatikával kapcsolatos tapasztalásaink során megtanuljuk, hogy a filmekben látott fényképnagyításokkal kapcsolatos trükkök nem valódiak. A le nem fotózott részletek, az alacsony felbontás használata miatt kivehetetlen alakok, az elmosódott arcok, bizony később sem lesznek láthatóak. Mégis fontos lehet néhány alkalommal az, hogy egy-egy képünkből nagyobb, részletesebb méret álljon rendelkezésre: szeretnénk az adott felvételt kinyomtatni, esetleg csak egy részletét szeretnénk felhasználni. Mint írtam, csodák nincsenek, de néhány szoftver azt ígéri, hogy - mesterséges intelligencia használatával - meggyőzően nagyít felvételeket. A következőkben ingyenes, online alternatívákat ajánlok a feladatra, a tesztképem pedig egy bő tíz évvel korábban készült telefonos fénykép. 

89477676_2941229309232252_7770726196546895872_n.jpg

Tipikus telefonos felvétel bő tíz évvel korábbról: kis, 1600x1200-as eredeti felbontás, kevés részlettel.

Tovább

Egy fotós szakma nyomában: still photographer / standfotós / filmfotós

A filmet és fényképezést kedvelő emberként én is megkapom a személyre szabott internetes hirdetéséseket, amelyeken keresztül gyakran hirdetnek fotós tanfolyamokat, vagy filmes képzéseket. Az egyik ilyen képzés azt ígéri, hogy filmfotósok lehetünk, azonban ennek a szakmának egy másik neve terjedt el a magyar nyelvben. Egyáltalán ki a film fotósa és milyen célt szolgál a munkája?

Tovább

Egy sima, egy fordított: Újabb kalandozások eldobható gépekkel

Tavaly májusban számoltam be az Ilford XP2 filmet használó Harman egyszer használatos kameráról. Az Instagramon szerettétek a vele készült képeket, a komment szekció és a szavazás eredménye alapján a gép népszerűsége vegyes volt. Ami nagy különbség a tavalyi és az idei tesztalany között, hogy az eredménnyel ezúttal én sem voltam elégedett.

cikk_masolata.jpg

Az ijesztő külsejű gépecske csak a védőborító levétele utána néz így ki, de talán már ezek alapján is megvan előítélet: nem ezzel készülnek el életünk képei.

Tovább

Tájképrajzolás és smart retouch mesterséges intelligenciával

A nyáron sokakat lázba hozott a FaceApp nevű alkalmazás, amely azokat is elérte, akik nem akartak tudomást venni a mesterséges intelligencia hétköznapjainkba csempészéséről. Ez a technológia azonban már a részét képezi a mindennapjainknak és vélhetően egyre nagyobb teret fog hódítani. 

A képi és vizuális tartalmak tekintetében jelenleg is sok mindenre képesek az AI szoftverek. Lássunk néhány példát:
- arcfilterek, arcszűrések: segítségével retusálhatjuk vagy megváltoztathatjuk az arcunkat. Sokszor ez még a humoros vagy az indokolt határán belül mozog, sokszor viszont képesek vagyunk átesni a ló túloldalára. Fontos megjegyezni, hogy ezek a szoftverek már nemcsak hogy telefonokon is működnek, hanem főként okoseszközökön keresztül használják az emberek.
- deepfake videók: ezzel a kategóriával már több probléma akad. Képi vagy videós tartalom felhasználásával élethű videós tartalmakat készíhetünk, amelyeknek semmi köze a valósághoz. Néhány éve robbant be a köztudatba, hogy egy politikai beszéd felvételén hajtottak végre módosítást, megváltoztatva ezzel a beszélő alany személyiségét. A technika a pornóiparban is népszerű: olyan emberek fejét szerkesztik oda a pornós szereplő arcára, akik valószínűleg sosem vállalnának effajta szerepet, vagy esetleg már nem is élnek. A filmiparban a cgi technológia már évek óta ott tart, hogy digitális módon megváltoztatják a szereplőket, viszont ennek többnyire alkotói döntés az oka.
2013-ban egy reklám kedvéért feltámadt Audrey Hepburn. A reklám többnyire pozitív fogadtatást kapott, de sokan nem tudtak nem elvonatkoztatni a tényektől: Hepburn már nem él és ehhez nem is adott engedélyt. 

A jelenlegi bejegyzésemben két mesterséges intelligenciát használó szoftvert mutatok be, amelyek bárki számára elérhetőek.

Tovább
süti beállítások módosítása