Fotós sztorik

Panelek: Újratöltve

2020. január 16. - Nagy Sándor Zsolt

A nyár végén bemutatott kapcsolódó panelházak fotója sokaknak elnyerte a tetszését, ezért decemberben visszatértem a helyszínre további fotókat készíteni. 

Egy sima, egy fordított: Újabb kalandozások eldobható gépekkel

Tavaly májusban számoltam be az Ilford XP2 filmet használó Harman egyszer használatos kameráról. Az Instagramon szerettétek a vele készült képeket, a komment szekció és a szavazás eredménye alapján a gép népszerűsége vegyes volt. Ami nagy különbség a tavalyi és az idei tesztalany között, hogy az eredménnyel ezúttal én sem voltam elégedett.

cikk_masolata.jpg

Az ijesztő külsejű gépecske csak a védőborító levétele utána néz így ki, de talán már ezek alapján is megvan előítélet: nem ezzel készülnek el életünk képei.

Tovább

Tájképrajzolás és smart retouch mesterséges intelligenciával

A nyáron sokakat lázba hozott a FaceApp nevű alkalmazás, amely azokat is elérte, akik nem akartak tudomást venni a mesterséges intelligencia hétköznapjainkba csempészéséről. Ez a technológia azonban már a részét képezi a mindennapjainknak és vélhetően egyre nagyobb teret fog hódítani. 

A képi és vizuális tartalmak tekintetében jelenleg is sok mindenre képesek az AI szoftverek. Lássunk néhány példát:
- arcfilterek, arcszűrések: segítségével retusálhatjuk vagy megváltoztathatjuk az arcunkat. Sokszor ez még a humoros vagy az indokolt határán belül mozog, sokszor viszont képesek vagyunk átesni a ló túloldalára. Fontos megjegyezni, hogy ezek a szoftverek már nemcsak hogy telefonokon is működnek, hanem főként okoseszközökön keresztül használják az emberek.
- deepfake videók: ezzel a kategóriával már több probléma akad. Képi vagy videós tartalom felhasználásával élethű videós tartalmakat készíhetünk, amelyeknek semmi köze a valósághoz. Néhány éve robbant be a köztudatba, hogy egy politikai beszéd felvételén hajtottak végre módosítást, megváltoztatva ezzel a beszélő alany személyiségét. A technika a pornóiparban is népszerű: olyan emberek fejét szerkesztik oda a pornós szereplő arcára, akik valószínűleg sosem vállalnának effajta szerepet, vagy esetleg már nem is élnek. A filmiparban a cgi technológia már évek óta ott tart, hogy digitális módon megváltoztatják a szereplőket, viszont ennek többnyire alkotói döntés az oka.
2013-ban egy reklám kedvéért feltámadt Audrey Hepburn. A reklám többnyire pozitív fogadtatást kapott, de sokan nem tudtak nem elvonatkoztatni a tényektől: Hepburn már nem él és ehhez nem is adott engedélyt. 

A jelenlegi bejegyzésemben két mesterséges intelligenciát használó szoftvert mutatok be, amelyek bárki számára elérhetőek.

Tovább

Hogyan kapcsolódik egymáshoz a fényképezés és rajzolás?

Sosem voltam egy rajztehetség. Még amikor szinte mindenki szeret rajzolni, az óvodában sem rajzoltam. Aztán kötelező volt rajzokat bemutatnom, hogy a nagy csoportba léphessek. A rajzolás iránti szeretet sosem ragadott magával. Igazából később mindig is szerettem volna megtanulni igazán jól rajzolni, de az általános/középiskola inkább szól másról, mint erről. A fotózásban hamarabb kiismertem magam. A közelmúltban viszont én is  ceruzát ragadtam. A továbbiakban nézzük meg miben kapcsolódnak a rajzok és a fényképek.


dsc_7711.jpg

Önarckép két hónapnyi rajzolás után.

Tovább

Kihagyhatatlan könyvek a fotózásról és vizuális kommunikációról

Az elmúlt évek során sok könyv megfordult a kezemben. Vajon meg lehet ismerni a gyakorlatorientált vizuális kommunikációt vagy a fotózást könyvekből? A listában a témához kapcsolódó kedvenc könyveimet találjátok meg. Erősen szubjektív ;).

Bo Bergström: Bevezetés a vizuális kommunikációba
Kulcsszavak: vizuális kommunikáció, tankönyv, magyar nyelvű

Ez a nem véletlenül színgazdag könyv nem csak a külseje miatt érdemes a fellapozásra. A marketing, reklám, kreatív tervezés területére vágyók egyik biztos alapműve, mivel a kommunikációs stratégia mellett a designról az üzenetről is sok szó esik. Nekem a színekkel kapcsolatos fejezet a kedvencem és pont azért mert a könyv közérthető, nem különböző elméletek útján kívánja megmutatni a hatékony vizuális kommunikáció elemeit, hanem számos gyakorlati példán keresztül.

dsc_7645.jpg

Piotr Sztompka: Vizuális szociológia
Kulcsszavak: szociológia, vizualitás, fotográfia, fotóműfajok, tankönyv

A kétezres évek végén a PTE a Gondolat Kiadóval együttesen egy könyvsorozatot indított Kommunikáció- és kultúratudományi tanulmányok címmel. A sorozat egyik darabjaként olvasható a lengyel szerző Vizuális szociológia című munkája is. Ha érdekel minket a fényképészet, a szociológia vagy az antropológia ez a könyv biztosan tetszeni fog nekünk. Hihetetlenül szemléletesen szedi össze a szerző azt, hogy milyen dolgokat figyelhetünk meg kizárólag képek által. Megismerhetjük a társadalom hozzáállását a fényképezéshez, valamint egy tréning segítségével a vizuális képzeletünk is növelhetjük. Ez a könyv egy instant kedvenc!

Tovább

7 kép az elhagyatott Budapestről

Budapest elhagyatott helyei közül számos hely a nyilvánosság elől elzárt, néhány helyet pedig filmforgatásokra vagy kreatív fotózásokra használnak.
Íme 7 fotó, amely az elhagyatott Budapest egy szeletét mutatja be.

A képek Újpesten és Kőbányán készültek.

Mi lesz a sorsa a dagerrotípiáknak?

AA dagerrotípia volt az első széles körben használt fényképészeti eljárás. A 19. század csodájából több tízezer darab készült Magyarországon. A régi nyersanyagok élettartama azonban a végéhez közeledik. Mi lesz a sorsa az első fényképes emlékeinknek?

A dagerrotípia nem volt egy olcsó fényképkészítési eljárás, és gyorsnak sem nevezhetjük mai szemmel. A képeket akár több percig kellett exponálni, portré esetében ez azt jelentette, hogy a fotóalanynak mozdulatlanul kellett állnia/ülnie hosszú időn keresztül. Pislogni azért lehetett, mivel a hosszú expozíciós idő alatt a szem többnyire nyitott állapotban volt, így a képeken a szem is kivehetővé vált. A dagerrotípiát számos más eljárás váltotta fel, - mindig jött egy gyorsabb, jobb, olcsóbb, könnyebben reprodukálható technika. Dagerrotípiákat 1860 körül még készítettek, ezután a fényképész mesterek is váltásra kényszerültek.
Magyarország történelme szempontjából nagyon fontos az a húsz év, amikor ez a fényképészeti eljárás a fénykorát élte. Az 1848/49-es szabadságharc alakjai, a hozzá köthető fényképes dokumentációk csakis dagerrotípiával készülhettek. A Magyar Nemzeti Múzeum is mutatott már be kézzel, aprólékos munkával készült restaurált dagerrotípiát, de ilyen felvételről ismerjük Petőfi Sándor kinézetét, valamint Kossuthról is maradt fent restaurálható felvétel, amelyet nem is olyan régen mutattak be.

petofi.jpg

A Petőfi-dagerrotípia sincs jó állapotban. A kép 1844 körül készült (bal oldali képen a dagerrotípia ismert állapota látható), azonban a hetvenes évekre már nagyon rossz állapotba került. Ekkoriban készült róla egy másolat, amelyet javítottak és át is rajzoltak. Így jelent meg publikálva, 1879-ben (jobb oldali fotó). Később, a 20. és a 21. században is készültek restaurációk, valamint digitalizálták is a felvételt. Az eredeti felvételt a Petőfi Irodalmi Múzeumban őrzik.

fotók: Wikipédia


A szakértők szerint ma már nagyon ritka, hogy korabeli dagerrotípia kerül elő, még ritkább az, ha olyan személy/esemény látható a képen, amely közérdeklődésre adhat okot.
1839-1860 közt több tízezer dagerrotípia készült hazánkban, a legtöbb felvétel azonban már az elmúlt száz évben megsemmisülhetett. A nyersanyag egyébként nagyon kényes: tárolástól függően előbb-utóbb kicsapódik a rajta lévő ezüst-oxid, valamint a kép folyamatos sötétedése is megfigyelhető lesz. 
Ma ha valahonnan előkerülne egy ilyen tárgyi emlék - valaki padlásáról, pl. - akkor még ha csekély eséllyel is, de akár felismerhetővé lehetne tenni az elfeledett dagerrotípiát.
A megmenthető dagerrotípiák felbukkanásának esélye egyre kisebb, ráadásul egy-egy restauráció komoly szakértelmet és időt igényel. Emiatt történhet meg az, hogy a még gyűjtői kézben lévő vagy elfeledetten tárolt dagerrotípiák hamarosan menthetetlenek lesznek.

A témában javasolt:
Szilágyi Gábor: Daguerre - Gondolat, 1987.
Péntek Orsolya: A magyar fotó 1840-1989 - Látóhatár, 2018.