A cianotípia történetéről, hasznosságáról, elterjedtségéről most nem szólnék, ezeket sok helyen el lehet olvasni. Röviden összegezve a cianotípia egy olyan eljárás, ahol egy fényérzékeny felület segítségével készíthetünk ciánkék színű leképezéseket - akár a világunkból, akár "kontaktmásolással". A cianotípiát az egyszerű eljárások közé sorolják, ezért gyakori program lehet akár gyerektáborokban, kézműves programokon is.
A fényérzékeny folyadék adja a kép jellegzetes színét: ezt két [Ferri-ammónium-citrát és Kálium-hexaciano-ferrát(III) (vörösvérlúgsó)] vegyszerboltban kapható vegyszer desztillált vizes hígitásával kaphatjuk meg; vagy ha biztosra akarunk menni, egyenesen vásárolhatunk cianotípia kiteket/csomagokat, amelyekből több áll rendelkezésre itthon is. Én is csomagot választottam elsőre, viszont, ha valakinek tetszik az eljárás, gazdaságosabban tudja kivitelezni a folyamatot vegyszerek egyesével történő megvásárlásával.
Az általam is beszerzett egységcsomagban szinte minden megtalálható, ami a kiindulópontja a cianotípia elkészítésének. Ecset, a cianotípia oldatok, akvarell típusú felületkezelt papírok, és leírás. Ami viszont nincs és elengedhetetlen: egy vagy két üveglap (A4-es méretűt javaslok), csipeszek vagy kapcsok, üvegek az oldatok tárolásához, desztillált víz és opcionálisan uv-lámpa.
A kontaktmásolási eljárást szerettem volna kipróbálni, így különböző méretekben, fóliákra nyomtattam fényképeket. Többszr próbálkoztam, mert sok tényező tudja rontani a kép minőségét: a napfény ereje és minősége, a nyomat minősége, az üveglap tisztasága, a felvitt vegyszer egyenletessége, stb.
Éppen ezért kevés jó cianotípiát készítettem, viszont megfogadtam, hogy a saját tapasztalatokból okulva újra neki fogok még futni ennek a kreatív tevékenységnek, hiszen ezzel a technikával egyébként pólóra, vagy más felületre is átvihetjük a képeinket.
Tapasztalatok kezdőknek és magamnak a jövőre nézve:
- hideg időben és/vagy váltakozó napfényben ne cianotípiázzunk: bepárásodhat az üveg a kezelt papír felett, ill. nem éri egyenletesen a papírt a fény;
- érdemes az elronthatatlan módszerrel kezdeni: leveleket, tárgyakat helyezni a fényérzékeny felületre, másolni őket. Majd ha az már jól megy, jöhetnek a kontaktmásolatok;
- jó minőségű akvarell papírt használjunk, ha tartós képeket szeretnénk.
