A hónapban futótűzként terjedő FaceApp alkalmazás a korábban tárgyalt arcfilterek egyfajta okosabb változata. Az arcfilterek (kutyafej, macskaarc, virtuális smink, stb.) pontosan képesek felismerni egy emberi arc körvonalait, és meghatározó részeit (szem, orr, száj, fül) rosszabb fényviszonyok mellett is. A FaceApp megteszi ugyanezt, ezen kívül látványos változtatásokra is képes, megfiatalíthatjuk vagy öregíthetjük magunkat vagy éppen bárkit, akiről rendelkezünk fotóval.

Noha ez egy jó móka - magam is kipróbáltam -, a technológia nem játékra lett kitalálva. 25 évvel ezelőtt a rendőrség egyszerűbb - nem AI-alapú - szoftvereket használt. A fantomképeket különböző elemek kombinálásával tudták tökéletessé tenni, viszont az eredmény vázlatrajz szintű volt. Később, a kétezres évek elején több gyermekrablási és eltűnési ügy került nyilvánosságra. A rendőrség ekkor más grafikai programokat vetett be annak érdekében, hogy rájöjjenek arra, hogy az évekkel ezelőtt eltűnt kislány hogyan is nézhet ki évekkel később. Az arcszűrők és a FaceApp segítségével, a mesterséges intelligencia (AI) egy szelete az egyszerű felhasználók birtokába került.

Miért nem tudja a FaceApp teljes mértékben megtippelni, hogyan nézünk ki 50 év múlva?
A FaceApp, az öregítés funkció bekapcsolásával ősz színűvé alakítja át a hajat, a mimikai ráncokat kiemeli, a bőr színét fakítja, valamint vöröses színűre színezi, valamint az ajkak teltségét csökkenti. Bár ezek kétségkívül jelentkező "tünetek" az idős embereknél, a kinézetet sok minden befolyásolja. Tudnunk kell, hogy az ember dohányzik-e, ha igen, mennyit. A sok dohányzás még jobban öregíti a bőrt. Milyen genetikával rendelkezik-e az ember? Hogyan táplálkozik az illető? Hajlamos-e a hízásra, vagy sem? Ha igen, a hízás milyen életkorban ér(het)i utol? A férfiaknál a kopaszodást a szoftver nem tudja megtippelni, noha a tipikus férfi-kopaszodás, a Mickey egér effektus a férfiak nagy százalékát érinti. Ezen kívül egy húszéves srácról nem lehet megmondani egy fotó alapján, hogy mennyire lesz kopasz, vagy sem néhány évtized múlva. 
Összességében kijelenthető, hogy egy fotó feltöltésével nem fogjuk megismerni a jövőt. Számos más adattal kellene dolgoznia egy szoftvernek, hogy reálisabb jóslatot jelenítsen meg.
Ismert idősebb személyek fiatalkori képeit felhasználva a FaceApp csak minden ötödik embernél hozott ki a valóságoshoz hasonló eredményt.

Fénykép egy emberről, aki nem létezik

A fenti képen bal oldalt: a nő füle rendellenes alakú lett, valamint bal oldalon a fogazata egybefolyik. A jobb oldali képen a férfi haját hibásan renderelték a homlokánál és bal füle alatt fura folt és árnyék jelenik meg.

A This Person Does Not Exist weblap - mesterséges intelligencia segítségével - minden egyes oldalbetöltéskor egy emberi arcképet generál. Ezek az arcképek nem valódi fotók. Generált arcképekkel több helyen találkozhatunk az interneten. Gyakran feltűnnek kétes eredetű online reklámokban (mint egy korábbi boldog vásárló), de akár társkeresők profilképein is viszontláthatjuk ezeket az alakokat.
Bár első ránézésre hitelesek lehetnek a képek, van néhány módszer, ami segíthet kiszűrni a hamis fotókat:

• az AI által generált fotók nehezen kezelik a sok részlettel járó képi elemeket, így például a hajat és a fogakat. Ha egy fogsorban törés, vagy nem természetes vonal látható; a hajkorona egy részének helyén pamacs vagy elmosás van, gyanakodhatunk
• az AI nehezen kezeli az elmosott hátterű fotókat. Sokszor látunk erősen elmosott fotókat, amelyeken meg nem magyarázható elemek kapcsolódnak össze vagy szét, vagy csak éppen nem hitelesek az árnyékok
• az ember két szeme nem egyforma színű. Bár van ilyen rendellenesség, a mesterséges intelligencia véthet olyan hibát, amellyel nem egyforma színű szemet generál ugyanazon személynek
• ráncok. A nem természetes vonalú ráncok egy képen arra utalnak, hogy nem történt meg helyesen a képi elemek illesztése.