A közelmúltban többször találkoztam olyan kijelentéssel, amelyeket érdemes megvitatni. "A régi filmeket nem HD-ban forgatták, ezért nincs jó képminőségük." A filmes gépek nem készítenek jó képet, mert nem megapixelben rögzítenek, ezért követhetetlenek." - hangzottak el a kijelentések.
Nézzük meg, mi a valóság!
Egy Fomapan típusú negatív filmkocka, hagyományos fényképező lencséje előtt. (Fotó: saját)
A fenti állításokban csak részigazságok találhatóak. Egy 1940-es játékfilmet valóban nem HD-ban forgattak, mivel akkor nem is volt ismert a fogalom. A filmes (analóg) gépek tudása valóban nem mérhetőek megapixelben, mivel nem is digitális képet rögzítenek.
Ennek ellenére a filmnyersanyag, amelyen legyenek akár egymástól elkülönülő állóképek, akár egy film képkockái, átvihető digitális formátumba, méghozzá szkennelés útján. A hagyományos szkennereket mindenki ismeri, jelentősen megkönnyíti az életünket: legyen szó hivatalos dokumentumról, bizonyítványról, kéziratról, viszonylag gyorsan, jó minőségben vagyunk képesek digitális állományt készíteni a kézzel fogható anyagainkból. A filmszkennerekből is számos fajta létezik, a kezdő szintűtől a lehető legmagasabb tudásúig. A kisebb filmszkennerek pár ezer forinttól megvásárolhatóak, viszont ezek nem képesek magas színmélységet beolvasni, vagy a szkennelt állomány méretei korlátozottak. Az igazán profi szkennerek több százezer forintba kerülnek, amelyekkel pedig egész filmtekercseket lehet szkennelni (pl. játékfilmek kópiái), azokból csak kevés található az országban.
Egy játékfilm mozikópiája. Ez már pozitív színeket tartalmaz (a fenti negatív Fomapan-filmhez képest), és az oldalán látható a film hangsávja. Észrevehetjük, hogy egy képkocka mérete jóval kisebb egy fotográfiai célzatú 35mm-es filmszalag egyetlen képkockájához képest. Ennek oka, hogy az előbbinél a perforációval párhuzamosan rögzítik a képet (24 x 36 mm), addig egy filmkópia, illetve a moziforgalmazásra szánt mozikópia a perforációval merőlegesen tartalmazza a képkockákat. A mozikópia továbbá a hangsávot is tartalmazza, amely szintén csökkenti a kép méretét. (Fotó: saját)
Bár a fotográfiai célokra készülő filmnegatív és a filmforgatáshoz használt negatívok nyersanyaga az adott esetben nem is különböznek egymástól (természetesen nem elfelejteni, hogy vannak 8, 16 mm-es szalagok, pozitív, direkt pozitív nyersanyagok is), a rögzítés miatt a 35mm-es nyersanyagra forgatott filmek egy-egy képkockája kevesebb információt tartalmaz, mivel kisebb méret kerül exponálásra. Fontos megemlíteni, hogy a fenti fotó által is szemléltetett mozikópiákat a kétezres évek végéig használták széleskörűen Magyarországon, majd itthon is átálltak a digitális úton (digital cinema package) történő vetítésre.
A Blu-ray és 4K Blu-ray, stb. formátumok megjelenésével a filmek digitális verziója került forgalomba, ami által a nem digitális technológiával forgatott filmek (a kétezres évek közepe előtt készült közel összes film!) magas minőségű szkennelésen és javításon estek át. Ennek megfelelően a negatívokat - adott esetben - 4K (3840 × 2160px) minőségben digitalizálták. Ha a filmes közegben használt negatív "kibírja" a 4K-s szkennelést, akkor a fotózásban használt 35-mm-es képkockák, vagy a középformátumú gépek által készített képek ennél magasabb terhelésnek is alávethetőek.
Végül, de nem utolsósorban a fenti kutyás fotót saját magam is beszkenneltem, egy egyszerűbb, otthoni célú filmszkennerrel. Leszűrhető, hogy a használt nyersanyag (Fomapan - ISO200) a megfelelő beállítások mellett, 3376px-es méretre nagyítva is nagyszerűen mutat. A képeken nincsen semmiféle javítás, élesítés.
Természetesen az analóg technikával készített felvételek nem úgy néznek ki, mint a digitális eszközzel készültek. Ennek ellenére, saját és a sok ezer filmprodukció példája alapján kijelenthető, hogy azért, mert valami analóg eljárással készült, minőségileg még nem lesz rossz. Megapixelek és K-k nyelvére pedig az analóg felvételek is lefordíthatóak.
Kiegészítés: a filmnyersanyagok digitalizálásának is megvan a maga korlátja. A mozgóképek esetében ezt a szakértők 4K-ban maximalizálják, a hasonló 35mm-es fotókat pedig 4-5ezer pixelnél nagyobb méretben a fotószolgáltatásokkal foglalkozó cégek sem szkennelik. Ennek megfelelően, a 4K-nál magasabb felbontású kiadványok megjelenése (amely még inkább a jövő zenéje) az alkotások legnagyobb részénél teljesen irreleváns.
