Éld át a fotózás igazi élményét!

Fotós sztorik

6 ok, amiért érdemes analóg fényképezővel fotózni

2019. július 10. - Nagy Sándor Zsolt

6 ok, amiért érdemes - manapság is - analóg fényképezőgépet használni.

1. Megtanít koncentrálni a részletekre

A telefonok és digitális gépek világában nem egyedi eset, ha valaki egy könnyed délutáni szelfizés keretében akár több tucat fotót is készít magáról. Ennek egyik oka, hogy a kép célja feltehetőleg egy social media platformon való megjelenés, ahol elvárássá nőtte ki magát a tökéletes külső.
Ha analóg géppel fotózunk, nincs több tucatnyi lehetőségünk arra, hogy magunkat fotózzuk. Egyrészt nem tudjuk visszanézni rögtön, hogyan is sikerült a képünk, másrészt lehet hamarabb kellene tekercset cserélni, mielőtt végeznénk. Mobillal fotózni gazdaságos, mert szinte végtelen kép készíthető újabb anyagi ráfordítás nélkül, filmek esetében a nyersanyag és az előhívások költsége határt szab a meggondolatlan kattintatásoknak.
Ha valaki egy analóg géppel megy el egy kirándulásra, pontosan tudja, mennyi képe van hátra, így csak a legfontosabb eseményeket, látnivalókat fogja fotózni. Amikor megismerjük a filmes gépek működését, tudjuk, hogy napok vagy akár hetek múlva látjuk viszont a fotóinkat, így nem pazaroljuk a filmet olyan képkockákra, amelyek lényegtelenek lesznek hetek múlva, vagy célszerűbb azt inkább telefonnal vagy más okos eszközzel elkövetni.

iso400.jpg

2. A tökéletlen és véletlen képek

Egy digitális gépnél szinte mindig kiszámítható a végeredmény. Ha vaktában kattintgatunk automatán, vagy valamilyen "félre"állított beállítással, természetesen érhetnek bennünket meglepetések. Ha viszont tudatosan állítjuk a rekeszt, az iso-t, az élességet, a záridőt, egy kiszámítható eredményt kapunk.
Filmnél ez nem mindig van így. Rosszul tölthettük be a filmet, elromlott a fénymérőnk, eldobható géppel fotóztunk, túlhívtuk a filmet... számos lehetőség van arra, hogy valami hiba kerül a gépezetbe, és nem várt eredményt kapunk. Filmes fotóknál ráadásul még jobban meglovagolhatjuk a véletlent, hiszen a lomográfia műfaja pont emiatt lett népszerű.

3. Egyszerűbb egyedinek lenni

Bár sokan azt mondják old-school, a naponta feltöltött több százmillió fotó a Facebookon bizonyítja, nem hátrány az, ha valaki komolyan veszi a fotózást és megkomponálja a képet. Akár a hagyományos, régi fényképezőjével.
Az "analóg effektusok" a különböző platformokon nagyon népszerűek, van külön filtercsomag a digitális úton készült képekhez, de még Photoshop-gyűjtemények is. Egyébként ott vannak a középformátumú fényképezők is, amelyekre pl. egy mai Z-generációs fiatal azt mondta: Insta méreteknek megfelelő képeket készít.

miskolc_2015.jpg

Bár én nem kaptam rá a középformátumú fényképezésre, részletgazdagsága nagyobb mértékű utómunkát (akár részletek kivágása, nagyítása) is elbír, négyzetes formátuma pedig manapság több online felületen előny.  /Yashica-Mat 124G-vel készült fotó/

4. A filmes kamerák olcsón elérhetőek

A legtöbb analóg fényképezőt már használtan tudjuk csak megvenni (kivéve néhány professzionális darabot, és pl. az Instax gépeket és hasonló társait). Egy maga idejében korrekt gépnek számító gépet akár pár ezer forintért is beszerezhetünk, de az is lehet, hogy akad egy működő darab még a család padlásán.

5. Kézzel fogható emlék jön létre

Én már jártam úgy, hogy egy újonnan vásárolt memóriakártya-olvasó "véletlenül" letörölte az összes képet a kártyámról. Pont mikor átmentettem volna azokat a gépre. Bosszantó eset, ha az összes képünk csak úgy eltűnik. Természetesen ma már használhatunk mentésre kártyát, merevlemezt, felhőt. Nem is árt bebiztosítani a legfontosabb képeinket. Régen ezek a lehetőségek nem voltak meg, így maradtak a fotópapírok és az elrakott negatívok. Érdemes kipróbálni milyen az, ha valaki saját maga készít el egy képet, majd azt ő hívja elő és maga nagyítja azt. Ezek után biztosan teljesen másként fogja fel a fényképezést.

6. Jól néznek ki az analóg képek

Vitaképes pont lehet, de amíg nem volt digitális technika, senki nem panaszkodott a fényképek minőségére. Nem is volt miért, a rendelkezésre álló nyersanyagok szép száma szépen lefedte az igényeket. Az olcsóbb digitális fényképezőkre, telefonokra azonban gyakran érkezik panasz a képzajt illetően. Magas érzékenységnél, sötétebb fényviszonyok közt már bosszankodva számoljuk a pixeleket, mintsem örülünk az elkészült fotóknak.
Sokan érvként azt hozzák fel, hogy a digitális képek egyszerűen túl éles fotókat készítenek. Egy portréfotónál minden egyes bőrhiba jól látszik, a pórusok is láthatóvá válnak. Ez teljes nagyításban nem feltétlen mutat ízlésesen, tehát az utómunka is több a digitális képeknél.
Az analóg módszerrel készült portréknál több rész marad homályban, a kép teljesen más hangulatot áraszt magából. Több professzionális fotós továbbra is ragaszkodik az analóg módszerekhez a fotózásaik során, különösen katalógusfotózás esetén.

A bejegyzés trackback címe:

https://fotossztorik.blog.hu/api/trackback/id/tr5114932270

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Peugeot Pasi 2019.07.10. 14:41:56

Nem volt valami meggyőző ez a cikk. A felsorolt tényezők az átlagember számára nem előnyök. Nem akarom megsérteni a szerzőt, de akár azt is mondhatnám, hogy felesleges volt megírni.
Tudomásul kell venni, hogy az analóg fényképezés ideje lejárt, leszámítva a művészeti célú fényképezést. Mondom mindezt úgy, hogy magam nem rajongok a digitális fényképészetért, meg főként azért nem, amit a Photoshop-jelenség vele művel.
Hétköznapi ember számára az analóg fényképezőgép legcélszerűbb felhasználási módja, ha olyan fényképet készíteni, ami bizonyító erővel bír, pl. egy közlekedési baleset helyszínén. A digitális képet a bíróság - annak manipulálhatósága miatt - nem fogadja el, az analóg képet igen.

csúti csüngőhasú tolvaj 2019.07.10. 14:55:43

7. felér egy túlélőtúrával megfelelő előhívó hely keresése.

Nagy Sándor Zsolt 2019.07.10. 14:59:07

@Peugeot Pasi: Sajnálom, hogy számodra nem hozott kedvet ahhoz, hogy újra/ vagy első alkalommal analóg gépet használj.
Természetesen - ma már - a digitális technika kiszorította a filmes fényképezés technikáját a mindennapokból, ezzel felesleges vitázni, nem is tettem. Ettől függetlenül, aki szeretné, vagy kedvet kap hozzá, az kipróbálhatja ezt, főleg, ha abban a generációban van, aki inkább okostelefonokat használ erre a célra. Az, hogy több technológia létezik egymással párhuzamosan, az nem jelenti azt, hogy el kell felejteni a régebbit. Legalábbis én nem teszem és remélem az olvasók nagy része sem.

midnight coder 2019.07.10. 15:41:37

A következõ cikk nyilván arról fog szólni, miért is jó viaszhengeres fonográfot használni MP3 lejátszó helyett.

Nagy Sándor Zsolt 2019.07.10. 15:48:20

@midnight coder: Nem talált. Ez fotózással foglalkozó blog.

So No 2019.07.10. 16:28:02

Akarhany fotossal olvastam riportot, mind kiemelte, hogy tobb szaz fotot keszit, amibol egy-ketto lesz igazan jo. (Kiveve persze azokat a termeszetfotokat, amiknel a beallitas tobb ora)

Es akkor egy amatornek az lenne az elony, hogy csak 20-30 kattintasa van, mert tele lesz a tekercs?

Nagy Sándor Zsolt 2019.07.10. 16:34:13

@So No: Ilyen logika alapján a szelfiző tinik is művészek, mert ők is képek százait csinálják a fürdőszobában?
Ha valaki tudja, hogy korlátozott lehetőségei vannak (nemcsak képkockaszám, de pl. egy tekercsen ugyanaz az iso-érték) akkor nem fog az illető felesleges kattintásokat csinálni, jobban odafigyel arra, mit is szeretne viszontlátni.

A professzionális fotósok, akik specializálódtak pl. a vadállatok fotózására, valóban képesek a lesben ülni vagy hasalni órákat, mert a képeik sok pénzt hoznak, kiállításokra, címlapra mennek.
A cikk amatőrökhöz szól, akik még nem vagy már régen nem fotóztak analóg géppel.

attilah 2019.07.10. 17:48:55

Igazat adok az cikkírónak. Igaz, hogy én öreg vagyok mint az országút, de 1976 óta vagyok fotós. Akkor más volt a szemlélet. Dolgoztam leica gépekkel (Praktica, Minolta, Canon), középformátummal (Yashica MAT 124G, Mamiya RB67, Mamiya M 645) síkfilmes géppel (Linhof Technika, Sinar) Nekünk nem volt lehetőségünk 30-40 fotót lőni ugyanarról a témáról a korlátozott nyersanyag mennyiség miatt. Legjobb esetben is 2-3 olyan képet kellett csinálni, ami megfelelt. Szóval nagyon megtanultuk a képszerkesztést, expozíciót stb. Akkor még ez egy megbecsült szakma volt, ma már elvégez valaki egy néhány hónapos OKJ tanfolyamot és azt hiszi, hogy fényképész. Én is adok fiataloknak szakmai segítséget, néhány fotós séta alkalmával elvittem az analóg gépeimet, és csak ezzel fotózhattak. Akik profinak tartották magukat azt sem tudták, eszik vagy isszák a filmes fotózást, a labortechnikákról már nem is beszélve. Szóval, én azt javaslom, aki komolyan akar foglalkozni a fotózással, először tanulja meg az analóg fotózást, lényegesen komolyabb feladat, sok ügyességre, trükkre, jó látásmódra tanít meg. Digitális géppel még nem sikerült olyan részletgazdag városképeket, vagy tájképeket csinálnom mint eg Mamiya RB67-tel. Persze ez csak az én szubjektív véleményem.

zsocek 2019.07.10. 17:51:55

Próbáljuk meg nem összekeverni a fotografálást az önimádó szelfimajmok telefonnal történő önkielégítésétől. A fotografálást pont azért érdemes analóg géppel megtanulni, mert így oda kell figyelni arra, amit csinál az ember, nem pedig 150-szer megnyomja a megfelelő gombot, oszt hátha egy közülük jó lesz, nem számít, a többit kitörlöm. Lehet, hogy egy képrögzítő eszköz ma már mindent automatikusan megcsinál, de az exponálási idő, a zársebesség, a mélységélesség, meg a komponálási szempontok ismerete nélkül soha nem lesz valakiből fotós, még amatőr szinten sem.

Stefi Molnar 2019.07.10. 17:52:03

1910-ből,20-ból láttam 100 vagy több alakból álló csoportképet ahol minden eggyes karakter felismerhető,tiszta.Eggyetlen-egy 21-ik századi technikában nincs hasonló!?!?

élhetetlen 2019.07.10. 17:52:10

Nem voltam nagy fotós, csak pár ezer úti kép, pár film. Analóg. 16 éve nem utazok, de az utolsó gépem, amit azelőtt vettem, az is analóg, pedig akkor már tele volt a piac digitális eszközökkel. Hogy miért? Egy példa. Találtam nagyapámról egy 5x5 cm-es pici képet, és nagyítható. Nem esik szét bizonyos méret után pixelekre. A másik a maradandóság. Nem esel áldozatul a technikának. (Ilyen volt, még nem volt itthon gépem, a cég váltott, és a nagy floppy helyett jött a kicsi. Ha nem kerestél egy ismerőst, akinek mindkettő volt, vagy másoló céget, akkor, ami a nagyon volt, az elúszott). Persze, lehet mentegetni, de a technika gyorsan változik, strapás. A mennyiség. Sokan vannak, (nem a profikról beszélek), akik egy hetes nyaralás alatt lőnek ezer képet, mert van hely a szuper gépen, de kevesen, akik aztán kiválasztanak 100 megőrzendőt. A sokkal meg nincs cérnájuk foglalkozni. Szóval, én nem hiszem, hogy 60-70 év múlva bármelyik család nézegetni tudja a nagyszülők képeit.

ClownPepito 2019.07.10. 18:58:18

A mostanság készült képek 99,99 százaléka szemét. Vannak, akik azt hiszik, ha megveszik a félmillás gépet, hozzá az összes tartozékot, akkor már fotósok. Tévednek. A legjobb képeimet egy Paraktica géppel készítettem. De ma már hangulata van a Smena8M-es fotóknak is.
Talán nem is az eszközzel, hanem az emberrel van a baj. Nincs már idő a megfelelő kép lefotózásához.
Egyébként meg olyan ez, mint az összes művészet. Ha tehetséges valaki, akár egy Pajtással is tökéletes képet lő. Ha meg nem, akkor kezébe vehet egy kétmilliós kamerát, akkor se lesz szeme hozzá. Az utóeffektezéssel meg amúgyis szétcseszik az egészet.

bobbafet 2019.07.11. 07:42:12

@attilah: nem vagyok fotós, de egyetértek veled. A 'nyersanyag' olcsóságával együtt az odafigyelés, a hozzáértés, átgondoltság is elveszik.

geegee · http://eszakonelunk.blog.hu 2019.07.11. 07:43:19

Hátizé, én speciel nem kicsit örülök a digit gépek elterjedésének.
Kb pont az analóg időszak legvégén fordultam a fényképezés, mint hobbi felé, már mint a kitanulást illetően.Még volt filmtekercses gépem kétezer-valahány elején, de már szurkoltam, kevertem a kátrányt, hogy legyenek már olcsóbbak és jobbak a digitgépek.

1. Ha sok képet is lövünk, nem kell mindet megtartani.Manapság már igyexem direkt is kevesebbet lőni és azokból is válogatok keményen.

2.És ezek a meglepetések jók voltak?Mert hogy nekem semmiképpen se.Főleg, mikor az utolsó tekercseim egyikét kb 100%-ban pirosan kaptam vissza az előhívó cégtől...Na, kb ott lett tele a középső lábam az egésszel.

3.Szerintem meg most egyszerűbb egyedinek lenni, nem kell hozzá csilliárd pénzt pocsékolni...

4.Igen, de cserébe a filmek meg durván drágák tudtommal, illetve durván le vannak járva felhasználhatóságukat tekintve.Tiszta zsákbamacska az egész, én kihagyom, kösz.

5.Papír képet digitből is lehet hívatni.Itt spec mutterom diái jutnak eszembe, mikor az örökévalóságnak hirdetett formátumokról rendre derül ki, hogy nagyon hamar tönkre mehetnek a rájuk tárolt anyagok.A dia befeketedik, a papírkép megsárgul, a cd/dvd meg olvashatatlan lesz.Fasza...ppan.Időnként sajnos menteni, újra-archiválni kell, legalább a legfontosabbakat.Ez valszeg így lesz 100 év múlva is.Különben a kézzel foghatóság nagyon rövid lesz.

6.Oké, ebben van valami, de a kor technikai elmaradottságát ne nevezzük már előnynek...
:-)))

Na de mindegy, különbözően gondoljuk, ezért színes a világ.
:-)

Világít a torony 2019.07.11. 07:43:45

@Stefi Molnar: " 1910-ből,20-ból láttam 100 vagy több alakból álló csoportképet ahol minden eggyes karakter felismerhető,tiszta..."
van bennem némi kétely, hogy ez így igaz.
" Eggyetlen-egy 21-ik századi technikában nincs hasonló!?!? "
Ez kérdés vagy állítás? Amennyiben állítás, úgy nem igaz. Ha kérdés, akkor a válasz az az, hogy már a középkategória belépő szintje is megüti ezt a szintet.

Világít a torony 2019.07.11. 07:43:58

@attilah: " Digitális géppel még nem sikerült olyan részletgazdag városképeket, vagy tájképeket csinálnom mint eg Mamiya RB67-tel. "
Talán tessen megpróbálni ezzel: Hasselblad H6D 100mp-es hátfallal, de talán elég egy 50 mp-es is. Esetleg egy PhaseOne XF -el. De lehet egy 32 mm Zeiss CP2-öt felpakolni egy Canon EOS R elejére és máris történnek a csodák, pedig "csak" 30 mp full frame senzor van benne. Vagy egy 32 mm Cook optikát, esetleg egy 35 mm Leica Cinetel-t.
Na jó, csak vicceltem. :)
(Vagyis vicceltem...is)

prim 2019.07.12. 12:08:36

Szerintem mint mindenben valahol az arany középút a legjobb...Tehát a mennyiség és minőség dilemmáján kompromisszumként jó lehet manuális objektivek használata egy FF digitális vázon. Én a sonyhoz vettem egy rakat régi objektivet, és ugyanolyan jól lehet használni az expoziviókorrekcióval, mint egy filmes gépet...Sőt sokkal többször sikerül jobban eltalálni az élességet mint egy régi törőékes mattüvegges géppel. És ott van az ISO kérdése...Befűzött filmmel kénytelen vagy végigfotózni fix ISO-val...Szóval a manuális élességállitás is hozzájárul egy kicsit a megfontoltabb komponáláshoz...A régi objektivek pedig simán hozzák az a fajta rajzolatot amit például egy sigma art már nem...Egy régi Helios, vagy egy Zeiss planar, vagy egy voigtlander is nagyon szépen leképez és talán mellőzi azt a nyers élességet amit az új obik okoznak...Vagy pédául sikerült szereznem egy Szmena 8M gépből kiműtött objektivet, amit rá lehetett illeszteni A sonyra... Tényleg van benne valami retró feeling...Mondom az úgy hogy nagyon sokat fotóztam a nyolcvanas évek közepétől filmre is, de valahogy annyira nem hiányzik. Valahogy a manuális objektivekkel egy FF sony teljesen megfelelő kompromisszum lehet...